Fény mag

Igazi napfelkelte, hiteles nap van jelen. Beragyogja a napfény a tájat, földet és eget. A nem hiteles fény utánzat, falcs, hamis. Mi emberek a naphoz hasonlóan lehetünk hitelesek, akár utánzat, falcs.

Próbálkozás-Török Ottilia kitartó munkája eredményt hozott.

Próbálkozás-Török Ottilia kitartó munkája eredményt hozott.

Iskolákat óvodákat kerestem fel, hogy a baranyai gyerekek maradandót alkothassanak. Nagyon örülök, hogy én tarthattam  Romonyán a foglakozásokat és annak különösen, hogy 4 helyről elfogadták az általam felkínált lehetőséget.
  2010. május 10-én került sor az első foglakozásra  a romonyai  kultúrház gyönyörű teraszán Kasza Imrével, a Világ Gyermekrajz Múzeumának megalapítójával. Imre először Romániában, később  Svédországban, majd  Magyarországon is megalapította   az állandó múzeumot a gyermekek alkotásai számára, amiért a Magyar Kultúra Lovagjává is ütötték. A délutánonként tartott foglalkozásokon kicsik és nagyok, iskolások, óvodások, más faluból érkező gyermekek is részt vettek. Kasza Imre egy délután személyesen is meglátogatta a helyi óvodát, tartott  foglakozást az apróságoknak, ahol minden gyermek maga is maradandót  alkothatott a készülő vásznon. Sikeresen részt vettek a vászonfestés programban és a komlói kiállításon a Romonyai Gyermek Festőkör,  az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Komló, a Vadász Utcai Óvoda - Pécs és a Mátyás Király Általános Iskola - Pécs. Köszönet a lelkes tanároknak és óvónőknek.

Az elkészült műveket a Komlói Közösségek Háza

állította ki ünnepélyes keretek között május 26-án.  Az alkotások egy hónapig voltak megtekinthetőek, majd a kiállított vásznak felkerültek a budapesti állandó Világ Gyermekrajz Múzeumába.
A gyermekek maradandót alkothattak mind a maguk, mind a világ számára - köszönet Imrének és a gyerekeknek.

Téridő

Kozmikus tudat, mindenség ismeret,
az örök egységben mindig jelen van.

 Szerelem eső,
szabad gondolat.
örök áramlás a 
fuvalattal, szellővel, 
széllel.
 
 

alkotás

Alkotás, kép. Fűrész, észe a fakivágás részének. Egyensúly, arc jobb és bal oldala. Vág, fűrészel jobbra és balra hintázva halad mélyebbre és mélyebbre, míg elvágódik a fa. Fém és fa harca óvatosan dolgozik. Új természet kép jön létre. Minden változik, mozog, akár a fűrész mikor vág, fűrészel. Túl közel a fához a fűrész a fába jut. Aki meghalt nem álmodik, akár a kivágott fa. Ezért védem a fákat, hadd álmodjanak.

 

Magyar Világ Gyermekrajz Múzeum

      „2003. július elsején végre Budapesten, a Magyarok Házában is megnyithattam egy ilyen kiállítást, a Világ Magyar Gyermekrajzainak Múzeumát” – nyilatkozott lapunknak Kasza Imre. – Az avatóünnepélyre szeptember 3-án került sor. Jelenleg négy kép látható itt, az elsõ kettõt egy bajai nyári alkotótábor résztvevõi alkották, majd ezen fellelkesülve létrehoztak egy-egy mûvet a budapesti görög katolikus ikonfestõ-iskola nyári táborozói és a martonvásári gyermektábor résztvevõi is – mindenütt szakértõ és lelkes pedagógusok irányításával.     Jelenleg egy kép készül Bácskában, kettõ Erdélyben – egy Székelyudvarhelyen és egy Baróton –, egy Miskolcon, egy Tatabányán, és júniusra a Göteborgi Magyar Háztól is hozok egyet, de a késõbbiekre nézve azt szeretném, ha mondjuk Japánban van tíz magyar gyerek, akkor Japánból is jöjjön tíz kép. Ez a négy, 2 x 6 méteres kép a Magyarok Házában jelenleg is látható, s a tervek szerint az egy éves évforduló ünnepségére a gyermekrajz-múzeum alapítvány kiadja elsõ gyermekrajz-múzeumi lapját, melyben közzé tesszük távlati céljainkat.”       A mûvész végsõ célja egy „vidámpark”, alkotópark létrehozása, mûteremmel, agyagozóval, kiállító teremmel, internettel, interaktív múzeummal, ahol a gyermekek képei bármikor megtekinthetõvé válnak, ahol  a világ minden magyar gyermeke helyet kaphat alkotásaival.  

Kékesi Raymund

  (Forrás: Kapu, 2004. február) 

 

Padló
Álom malom mormol,
olom lovagol,
lovam álom,
bálom babám.



Ollló álom
balog álom.
karcol a szél,
álom bálom.



Ó látom álmom
álom,
bánom álmom.

Hogy a szővésről beszéljek ez azért van mert ez fűszerezte életemet, és ütköző pont is ez volt életembee. Ha legelején kezdem el úgy gyermek éveimre pillantok vissza amikor a kender feldolgozását a nyövessel kezdtük el, áztatuk majd kimostuk a folyó vízen, szétrakva az udvaron és a kertekmellett száradtak aszép kévék.
Amikor a pozdorja jól kivolt száradva, törtük, tiloltuk, vonogaltuk míg a törőszakadék is guzsalyra került. Fontunk ahosszú téli estéken és felmatoláztuk, hogy bánni tudjunk a nyállal telitett fonalakkal.
Szapultuk, vagy forraltuk, kemencéztünk. Kiszáradva elszortiroztuk azt szöttünk bwelöle amire megfelelt. A durvájából zsákot, duszát, szénáslepedőt, majd afinomabb vékony szálakból komoly háztartási szőtteményeket: abroszt, lepedőt, párnahéjat, törölközőt, takaróruhát, inget, gatyát. Ezeknél még érdekesebb volt a párna ésderekajtok amit megkentünk és úgy ttöltöttümk meg. A  pehely ráragadt a párna belsejére és a tollut nem eresztette ki. Kézimunka vásznakat is így szöttük, ezentanultam meg keresztszemest varni. Ez már akkor is divatos volt. A szép szálas kenderből csipkét horgoltunk.
A szövest a fonal vetésel keezdtem el, felhúzás és fogdosás könyen ment. A felvágott anyagot szöttem meg legelőre, úgy éreztem ez áll legközelebb hozzám. A rongycsíkokból rakocsgattam egymás után, az alakok határvonalait próbáltam lerögzitteni..."-Így emlékszik vissza Izsó Anna szövőnő gyermekkorára.